Lakner-Bognár Nóra tanárnő 20 év után elköszönt a Paragvári Általános Iskola kórusától. A karnagy a Paragvári iskola zenei tagozatosainak tanévzáró hangversenyén utoljára Wolf Péter Ave Mariáját vezényelte, majd eltűnt a gyermekkarok szerető ölelésében. A közönség állva, hosszú tapssal búcsúztatta őt.
2025. április 12-én kiváló szólisták közreműködésével a barokk egyházi zene egyik legkiemelkedőbb alkotása, Giovanni Battista Pergolesi Stabat Matere hangzott fel a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban.
Mi már Requiem-lázban égünk, és fontosnak tartjuk, hogy egy-egy hírrel hétről hétre tovább is adjuk a lángot. Hangolódjunk együtt a novemberi koncertekre!
Mi, résztvevők lelkesen készülünk mindannyian. Ma még mindenki a saját háza táján: a VOX Savariae a szombathelyi Hittanárképző Főiskolán, a Güssingi Városi Kórus a güssingi Volkschuleban, a Savaria Szimfonikus Zenekar a Bartók Teremben, és a szólisták is, külön-külön, odahaza. Itt a világhálón azonban mindaddig, amíg a személyes találkozásra várunk, időnként összefuthatunk, közösen olvashatunk a zeneszerzőóriásról, utolsó, befejezetlen művéről, hallgathatunk részleteket a Requiemből, vagy akár megnézhetünk egy-egy ide kapcsolódó filmjelenetet is…
Tartsanak, tartsatok velünk!
Az első poszt szóljon magáról a Requiemről, annak keletkezési körülményeiről, és Milos Forman alkotásáról, mely a Requiem-legendát a filmtörténetbe is beemelte.
A ráhangolódásban ezúttal a fidelio.hu lesz segítségünkre.
„Bécs, 1791. Téli este, havazás, nyomott hangulat. A Varázsfuvola komponálásába temetkező Mozart kopogtatást hall. Ajtót nyit, majd arca elsápad az ijedtségtől. Egy talpig feketébe öltözött, álarcos alak áll előtte, aki halk, fojtott hangon közli vele: egy halotti misét szeretne rendelni tőle. Mozart remegő hangon igent mond, és már ebben a percben érzi, hogy a művet saját temetésére írja. A megrendelő arcát nem látjuk, de tudjuk, hogy Antonio Salieri, a nagy rivális az.
Bizonyára mindenkinek ismerős ez a jelenet. Miloš Forman világhírű 1984-es filmje, az Amadeus igen hatásosan foglalta össze a Requiemet övező valamennyi legendát. De mi igaz mindebből? Nem sok. Kezdjük a hóesésnél: a Requiem megrendelése júliusban történt, úgyhogy ez elég valószínűtlen. És a megbízó? Franz von Walsegg grófnak nem volt sok tehetsége a komponáláshoz, de babérokra azért vágyott. Így hát szakavatott zeneszerzőkkel íratta meg „saját” műveit, akik persze nem tudhatták, ki áll a háttérben. Ezért rendelte Mozarttól a Requiemet (ez talán az egyetlen érdeme: nélküle nem született volna meg a mű). A gróf küldönce valószínűleg hétköznapi módon öltözködött. És végül: a Requiemnek semmi, de semmi köze nincsen Salierihez.
A filmrészlet azonban egy valamiről mégis sokat elmond: magáról a műről, arról a megrázó, tragikus és démoni hangulatról, amely az egész zenei légkört áthatja.”
Íme a híres jelenet a filmből, a Lacrymosával: https://www.youtube.com/watch?v=WuAnMZYVFFg
A cikk pedig itt olvasható tovább: https://fidelio.hu/klasszikus/egy-teves-legenda-mozart-rekviemjenek-tortenete-153043.html
