Requiemre hangoló – Dies Irae

„Reszket akkor holt meg élő, / Ha megjön a nagy Ítélő, / Mindeneket lattal mérő.”

A Dies irae nem liturgikus szövegre épül; alapja egy ízig-vérig irodalmi alkotás, melyet egyesek a XIII. században élő Tomasso di Celanonak, azaz Celanoi Tamás itáliai szerzetes, mások egy ismeretlen ferences rendi szerzetes versének tartanak.

A vers Sík Sándor fordításában így hangzik:

Ama végső harag napja / A világot tűznek adja, / Dávid így s Szibilla hagyja.

Reszket akkor holt meg élő, / Ha megjön a nagy Ítélő, / Mindeneket lattal mérő.

Csodakürtök zengenek meg, / Sírok éjén átremegnek: / Ítéletre, mindeneknek.

Csodájára a halálnak, / Aki rég por, talpra támad, / Számot adni bírájának.

Kézzel írt könyv nyílik ottan: / Világ terhe, minden, ott van, / Ítéletre felrovottan.

Bíró majd ha széket űl ott, / Minden rejtek felderül ott, / Zsoldot bűn el nem kerül ott.

Én szegény ott mit beszéljek, / Pártfogómul kit reméljek, / Hol a szent is alig él meg?

Rettenetes. Fejedelem, / Kinél ingyen a kegyelem: / Örök Jóság, légy jó velem!

Kegyes Jézus, kérlek téged: / Értem álltál emberséget, / Ne adj érnem gonosz véget.

Munkád, könnyed értem vesztek: / Ennyi kínod, szent kereszted, / Ne maradjon céljavesztett.

Bírája a bosszulásnak, / Add kegyelmét tisztulásnak, / Míg itt nincs a számadásnap.

Reszket szívem, sóhajtozván, / Vétkemtől vet lángot orcám, / Légy kegyelmes, Uram, hozzám.

Magdolnához lehajoltál, / a latorhoz kegyes voltál, / Énbelém is reményt oltál.

Méltó imát nem tud ajkam / Te könyörülj, Jóság, rajtam, / Ne veszíts el örök jajban.

Báránykáid közé végy föl, / Válassz el a gödölyéktől, / Jobbra állass ama széktől.

Ha a rosszak zavarodnak, / Fojtó lángok kavarognak, / Akkor engem hívj áldottnak.

Térden kérlek, ernyedetten, / Sir a lelkem megtörötten: / Ott, a végnél, állj mellettem!

Könnyel árad ama nagy nap, / Hamvukból ha föltámadnak / A bűnösök s számot adnak.

Uram, nekik adj jó véget, / Kegyes Jézus, kérünk téged, / Add meg nékik békességed.

A dallam keletkezési körülményeiről azonban mind a mai napig semmit nem tudunk.

Így hangzik a Dies irae gregorián dallama:

https://www.youtube.com/watch?v=2OBB5-bP6qs&t=6s

A Dies irae dallam első két sora az európai zenetörténet legtöbbet idézett dallamainak egyike; gyakran jelenik meg különböző, a halálról, illetve a végítéletről szóló műalkotásokban.

A 20. századtól a filmművészet is újra és újra segítségül hívja a dallamtöredéket a halálfélelem, a végzet megidézésére ; csak hogy a legismertebbeket említsem: Csillagok háborúja; Reszkessetek, betörők!; Ragyogás; A gyűrűk ura; A trónok harca;   Az oroszlánkirály; Jégvarázs.

https://www.youtube.com/watch?v=-9fsKOh0L4g

Mozart csupán a vers első két versszakát használja fel gyászmiséjében:

„Dies irae! dies illa / Solvet saeclum in favilla: / Teste David cum Sibylla!

Quantus tremor est futurus, / Quando iudex est venturus, / Cuncta stricte discussurus!”

Ismert, hogy Mozart halála miatt nem tudta befejezni művét, ám a Dies irae vokális részei és a continuo szólam teljes egészében elkészült.

Vonós tremoló, kromatikus szekvenciák, drámai trombitafanfár, timpanidübörgés, a mennydörgő kórus kétségbeesett kiáltásai, a basszuskórus és a zenekar végzetes fortissimójának és a női szólamok félelemtől reszkető suttogása, a démoni végítélet, az annak nyomán ébredő torokszorító halálfélelem, dermesztő borzongás, lázas szorongás – ez a Dies irae…

Itt pedig egy igencsak szuggesztív előadás hallható:

https://www.youtube.com/watch?v=_jy00qL3HWw

A harag napján Isten ítéletet tesz népe fölött. Soha nem feledkezhetünk meg tetteink következményeiről, számonkérhetőségéről! Éljünk és cselekedjünk eszerint!