2025. április 12-én kiváló szólisták közreműködésével a barokk egyházi zene egyik legkiemelkedőbb alkotása, Giovanni Battista Pergolesi Stabat Matere hangzott fel a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban.
Kiváló szólisták közreműködésével a barokk egyházi zene egyik legkiemelkedőbb alkotása, Giovanni Battista Pergolesi Stabat Matere csendül fel 2025. április 12-én 19 óra 30 perces kezdettel a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban.
Húsvét vasárnapján, április 20-án 10:00 órakor a szombathelyi székesegyházban a hagyományos püspöki ünnepi szentmise liturgiáját ezúttal Wolfgang Amadeus Mozart zenéje színesíti.
Az ünnepi szentmisét a MTVA élőben közvetíti.
A requiem mint műfaj a hagyományos mise liturgiájára épül. A Kyrie, Sanctus, Benedictus és Agnus dei tételeket megtartja, ám ezeket a Gloria és a Credo helyett a temetési gyászszertartáshoz kapcsolódó speciális imádságok egészítik ki: Requiem aeternam dona eis (Adj nekik örök nyugodalmat), Dies irae (A harag napja), Tuba mirum (Csodás harsonaszó zendül), Rex tremendae (Mennyek félelmes királya), Recordare Jesu pie (Kegyes Jézus, kérlek téged), Confutatis (Bűnösöket elítélve), Lacrymosa (Az a nap a sírás napja), Domine Jesu Christe (Urunk Jézus), Hostias (Dicséretedre bemutatjuk az áldozatot).
Mozart gyászmiséjét négyszólamú kórusra és zenekarra írta, és ezen apparátust négyszólamú kvartettel (szoprán, alt, tenor és basszus szólistákkal) egészítette ki. A hagyományos vonós szólamok mellett csak a gyász hangulatának kifejezésére leginkább alkalmas hangszereket hagyta meg a nagy szimfonikus palettából. A fafúvosok közül elmaradnak a fuvolák és az oboák, helyettük bassetkürtök és fagott, a rézfúvósok közül pedig (a kürtöt elhagyva) csupán trombiták és harsonák szólalnak meg, timpanival kiegészülve. A hangszerelés így sötétebb, komorabb, képes hallhatóvá tenni a mélységes bánatot, ugyanakkor hatalmas drámai erővel bír.
Mozart ízig-vérig drámai zeneszerző volt; tisztán hangszeres műveiben is színpadszerűen gondolkodott. A mű dramaturgiáját a tételek közötti drámai kontraszt és az ezáltal teremtett feszültség szabja meg. A Requiem zenéje élet és halál végzetes drámáját jeleníti meg a zene eszközeivel. A halott lelke elszakad a földi világtól és a mennyei Úr elé járul, s mindeközben az áhítat, a halálfélelem, a lázas szorongás, az utolsó ítélet borzalmai, a vigasz, a túlvilági boldogság egyaránt zenei testet öltenek.
Mozart Requiemje csodálatos összhangban egyesíti a barokk önálló szólamokból összefűzött, ellenpontos szerkesztésmódját a dallamosságra és a témák ellentétességére építő klasszikus stílussal. Ugyanakkor a Dies irae, a Rex tremendae és a Lacrymosa tételek már utat nyitnak a romantika felé…
A VOX Savariae és a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában tíz évvel ezelőtt is felcsendült a Requiem. Nézzék csak, nézzétek csak! Megannyi ismerős arc…
