Szent Márton napi ünnepi szentmise a VOX Savariae Ökumenikus Vegyeskarral és Mozarttal

A Szombathelyi Egyházmegye védőszentjének, Szent Márton püspöknek az ünnepe november derekán minden évben megmozgatja az egész egyházmegyét. A hagyomány szerint Szent Márton napján a Szombathelyi Egyházmegye papsága és hívei együtt adnak hálát az egyházmegye szent szülöttéért és emlékeznek meg Szombathely szent szülöttének életéről, cselekedeteiről.

2023. november 11-én szombaton a Szent Márton napi ünnepi szentmise főcelebránsa Hal’ko József, a Pozsonyi Főegyházmegye segédpüspöke lesz. A zenei szolgálatot a hagyományoknak megfelelően a VOX Savariae Ökumenikus Vegyeskar adja, a VOX Savariae alkalmi zenekara közreműködésével. A szentmise liturgikus részében a kórus előadásában Wolfgang Amadeus Mozart csodaszép Koronázási miséjének Kyrie, Gloria, Sanctus, Benedictus és Agnus Dei tételei csendülnek fel, Lakner-Bognár Nóra vezényletével. Visszatérő neves vendégművészeink közül ezúttal Gál Gabi (szoprán), Gion Zsuzsanna (alt), Csapó József (tenor) és Lisztes László (basszus), orgonán pedig a VOX Savariae másodkarnagya, a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház zeneigazgatója, orgonistája, Lakner-Bognár András játszik.

A Koronázási mise (németül: Krönungsmesse) néven ismert K 317-es C-dúr misét a mindössze 23 esztendős Mozart írta, miután tizenhat hónapot töltött utazással, mely időszak alatt főként Párizsban és Mannheimben tartózkodott. Az érsek invitálására 1779-ben ismételten elfoglalta az udvari orgonista posztját Salzburgban, amely szerep a fiatal zeneszerzőt egyházi művek rendszeres komponálására kötelezte. A zeneszerző első miséje ez, mely vélhetően a Salzburg melletti Maria Plain kegyhely Mária-kegyképének megkoronázására készült, és első ízben 1779. április 4-én vagy 5-én a salzburgi dómban hangzott fel. Mozartra óriási hatással volt az új, úgynevezett mannheimi iskola, ami különösen nagy hangsúlyt fektetett a hangszeres zene árnyalására, az expresszív előadásmódra, a dinamika eleven kidolgozására, és a korábbinál sokkal nagyobb szerepet adott a fúvós hangszereknek. „A fortéja mennydörgés, a crescendója zuhatag, a diminuendója tovacsörgedező kristálypatak, a pianója pedig tavaszi lehelet” – jellemezte a mannheimi zenekar sokszínűségét Christian Friedrich Daniel Schubart költő. A fiatal Mozart mesterien alkalmazta ezen stílusjegyeket Koronázási miséjében, amely a zeneszerző egyházi műveinek csodálatos ékkövévé, és a komponista egyik legismertebb, a Requiem és a c-moll mise mellett a legtöbbet játszott miséjévé vált.