Főtemplomok és orgonistáik – Bach Mindenkinek Fesztivál
Műsor:
– Johann Sebastian Bach nagyböjti orgonaművei
Közreműködik:
– Lakner-Bognár András – orgonaművész

Közreműködik:
Műsor:
Szólisták:
Vezényel:
Jegyár: 4.000 Ft
Jegyek vásárolhatók

| 1.) Bevezető, f-moll duett: Grave két szólista vagy kórus | Stabat Mater dolorósa Iuxta crucem lacrimósa Dum pendébat Fílius |
| 2.) c-moll szoprán ária: Andante amoroso | Cuius ánimam geméntem Contristátam et doléntem Pertransívit gládius |
| 3.) g-moll duett: Larghetto két szólista vagy kórus | O quam tristis et afflícta Fuit illa benedícta Mater unigéniti! |
| 4.) Esz-dúr alt ária: Allegro | Quæ moerébat et dolébat, Pia Mater, dum vidébat Nati pœnas íncliti |
| 5.) c-moll duett: első része Largo két szólistamásodik része Allegro két szólista vagy kórus | Quis est homo qui non fleret, Christi Matrem si vidéret In tanto supplício?Quis non posset contristári, Christi Matrem contemplári Doléntem cum Fílio?Pro peccátis suæ géntis Vidit Iesum in torméntis, Et flagéllis súbditum. |
| 6.) f-moll szoprán ária: A tempo giusto | Vidit suum dulcem natum Moriéndo desolátum Dum emísit spíritum |
| 7.) c-moll alt ária: Andantino | Eia Mater, fons amóris Me sentíre vim dolóris Fac, ut tecum lúgeam |
| 8.) g-moll duett: Allegro szólisták vagy kórus | Fac, ut árdeat cor méum In amándo Christum Deum Ut sibi compláceam |
| 9.) Esz-dúr duett: A tempo giusto két szólista vagy szólisták és kórus | Sancta Mater, istud agas, Crúcifixi fige plagas Cordi meo válide.Tui nati vulneráti, Tam dignáti pro me pati, Pœnas mecum dívide.Fac me tecum, pie, flere, Crucifíxo condolére, Donec ego víxero.Iuxta crucem tecum stare, Et me tibi sociáre In planctu desíderoVirgo vírginum præclára, Mihi iam non sis amára Fac me tecum plángere |
| 10.) g-moll alt ária: Largo | Fac, ut portem Christi mortem Passiónis fac consórtem, Et plagas recólere.Fac me plagis vulnerári, Cruce hac inebriári, Ob amorem Fílii |
| 11.) B-dúr duett: Allegro ma non troppo szólisták | Inflammatus et accensus Per te Virgo, sim defensus In die judiciiMorte Christi praemoniri Fac me cruce custodiri Confoveri gatia |
| 12.) f-moll duett: Largo assai szólisták vagy szólisták és kórusAmen-melizma: Presto assai szólisták vagy kórus | Quando corpus moriétur, Fac, ut ánimæ donétur Paradísi glória.Amen. |
Jacopone da Todi: STABAT MATER
Stabat Mater dolorósa
Iuxta crucem lacrimósa
Dum pendébat Fílius
Cuius ánimam geméntem
Contristátam et doléntem
Pertransívit gládius
o quam tristis et afflícta
Fuit illa benedícta
Mater unigéniti!
Quæ moerébat et dolébat,
Pia Mater, dum vidébat
Nati pœnas íncliti
Quis est homo qui non fleret,
Matrem Christi si vidéret
In tanto supplício?
Quis non posset contristári,
Christi Matrem contemplári
Doléntem cum Fílio?
Pro peccátis suæ géntis
Vidit Iesum in torméntis,
Et flagéllis súbditum.
Vidit suum dulcem natum
Moriéndo desolátum
Dum emísit spíritum
Eia Mater, fons amóris
Me sentíre vim dolóris
Fac, ut tecum lúgeam
Fac, ut árdeat cor méum
In amándo Christum Deum
Ut sibi compláceam
Sancta Mater, istud agas,
Crúcifixi fige plagas
Cordi meo válide.
Tui nati vulneráti,
Tam dignáti pro me pati,
Pœnas mecum dívide.
Fac me tecum, pie, flere,
Crucifíxo condolére,
Donec ego víxero.
Iuxta crucem tecum stare,
Et me tibi sociáre
In planctu desídero
Virgo vírginum præclára,
Mihi iam non sis amára
Fac me tecum plángere
Fac, ut portem Christi mortem
Passiónis fac consórtem,
Et plagas recólere.
Fac me plagis vulnerári,
Fac me cruce inebriári,
Et cruóre Fílii
Flammis ne urar succénsus
Per Te, Virgo, sím defénsus
In dee iudícii
Christe, cum sit hinc exíre,
Dá per Matrem me veníre
Ad palmam victóriæ
Quando corpus moriétur,
Fac, ut ánimæ donétur
Paradísi glória. Amen.
Jacopone da Todi: STABAT MATER
(Babits Mihály fordítása)
Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
melyen függött szent Fia,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
kínzón általjárnia.
Óh mily búsan, sujtva állt ott
amaz asszonyok-közt-áldott,
ki Téged szült, Egyszülött!
Mily nagy gyásza volt sírása
mikor látta szent Fiát a
szívtépő kinok között!
Van-e oly szem, mely nem sírna
Krisztus anyjával s e kínra
hidegen pillantana?
aki könnyek nélkül nézze,
hogy merül a szenvedésbe
fia mellett az anya?
Látta Jézust, hogy fajtája
vétkéért mit vett magára
és korbáccsal vereték.
S látta édes fiát végül
haldokolni vigasz nélkül,
míg kiadta életét.
Kútja égi szeretetnek,
engedd érzenem sebednek
mérgét: hadd sírjak veled!
Engedd, hogy a szívem égjen
Krisztus isten szerelmében,
s ő szeressen engemet!
Óh szentséges anya, tedd meg,
a Keresztrefeszítettnek
nyomd szívembe sebeit!
Oszd meg, kérem, kínját vélem,
kinek érdem nélkül értem
tetszett annyit tűrni itt!
Jámborul hadd sírjak véled
és szenvedjek mígcsak élek
Avval, ki keresztre szállt!
Álljak a kereszt tövében!
Szívem szíved keservében
társad lenni úgy sovárg!
Szűzek szűze! légy szívedben
hozzám jó és nem kegyetlen!
Oszd meg vélem könnyedet!
Add hogy sírván Krisztus sírján
sebeit szívembe írnám
s bánatodban részt vegyek!
Fiad sebe sebesítsen!
Szent keresztje részegítsen
és vérének itala,
hogy pokol tüzén ne égjek!
S az ítélet napján, kérlek,
te légy védőm, Szűzanya!
Ha majd el kell mennem innen,
engedj győzelemre mennem
anyád által, Krisztusom!
És ha testem meghal, adjad
hogy lelkem dicsőn fogadja
a pálmás paradicsom!
Jacopone da Todi: STABAT MATER
(Sík Sándor fordítása)
Áll a fájdalomnak anyja,
Kín az arcát könnybe vonja.
Úgy siratja szent Fiát.
Gyász a lelkét meggyötörte,
Kín és bánat összetörte,
Tőrnek éle járta át.
Ó mi nagy volt ama drága
Szűzanya szomorúsága,
Egyszülött szent magzatán!
Mennyit sírt és hogy kesergett,
Látván azt a nagy keservet,
Azt a nagy kínt szent Fián.
Ki ne sírna, melyik ember,
Hogyha ennyi gyötrelemben
Látja lankadozni őt?
Ki ne sírna Máriával,
Hogyha látja szent Fiával
Szenvedni a szent Szülőt!
Népét hogy megmossa szennytől,
Látta tenger gyötrelemtől
Roskadozni Jézusát.
Látta édes egy szülöttét,
Halálos nagy elepedtét,
Látta, hogy halálra vált.
Szeretetnek szent kútfője,
Add, a fájdalomnak tőre
Járjon át a lelkemen.
Hogy szívemben lángra kelne
Krisztusomnak szent szerelme.
Segíts neki tetszenem.
Esdek, hogy szívembe véssed,
Szűzanyám, nagy szenvedésed
S az Átvertnek sebeit.
Gyermekednek, a sebzettnek,
Ki miattam szenvedett meg,
Osszam meg gyötrelmeit.
Add meg, kérlek, hogy mig élek,
Együtt sirjak mindig véled
S azzal, ki a fán eped.
A keresztnél veled állni,
Gyászban veled eggyé válni:
Erre űz a szeretet.
Dicső szűze szent szűzeknek,
Hadd ízleljem kelyhedet meg:
Add nekem fájdalmaid:
Add tisztelnem, add viselnem,
S nem felednem holt Szerelmem
Krisztusomnak kínjait.
Sebeivel sebesítsen,
Szent mámorba részegítsen
Buzgó vérével Fiad.
Hogy ne jussak ama tűzbe,
Védj meg engem, drága Szűz te,
Ha az ítélet riad.
Krisztusom, ha jő halálom,
Anyád szeme rám találjon,
És elhívjon engemet.
S hogyha testem porba tér meg,
Lelkem akkor a nagy égnek
Dicsőségét lelje meg.